Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe
Az önzetlen segítségnyújtás példájává vált magyar szentünk, Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe lesz november 19-én.
Árpád-házi Szent Erzsébet, egyik legnagyobb magyar szentünk, II. András magyar király és merániai Gertrúd lányaként született, 1207-ben. A kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermannal, az őrgróf fiával. Eisenachba, majd Wartburgba került, vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, a fiatal özvegyet pedig volt férjének öccse, Lajos jegyezte el. Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot, gyakran böjtölt, éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.
1225-ben, amikor Lajos vazallusként, II. Frigyes oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte, maga pedig mértéktartóan élt. Lajos 1227. szeptember 11-én hunyt el, Erzsébet pedig Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett. Ettől kezdve egyszerű, szürke köntösben járt. Bár II. András hívta, nem tért vissza Magyarországra gyermekei neveltetése miatt. Erzsébet három nappal előbb megmondta halálának napját. Sírja mellett számos csodás esemény történt. IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben.
Árpád-házi Szent Erzsébet jelképe a rózsa. A legismertebb hozzá fűződő legenda szerint, egy alkalommal ruhájában kenyeret vitt a szegényeknek; férje megállította, hogy megtudja, mit visz benne. Erre ő azt felelte, hogy rózsát, s amikor megmutatta kötényét, valóban rózsák voltak benne. E történet alapján az ábrázolásokon a rózsák váltak Szent Erzsébet legfőbb ikonográfiai attribútumává.
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében a Mezőpetri, az Egri és a Nagybányai, Fernezelyi római katolikus templomok titulusa Árpádházi Szent Erzsébet. Egriben vasárnap tartják a búcsút, délután egy órától, Ft. Oláh Zsolt, a szatmárnémeti Szent Család plébánia segédlelkésze szentbeszédével; Fernezelyen szintén vasárnap, tizenegy órától, Ft. Istvánfi Szilárd, a Szentháromság plébánia segédlelkésze ünnepi szónoklatával; míg Mezőpetriben az ünnep napján, hétfőn, tizenegy órától, P. Tímár Sándor Fr. Asztrik OFM, a kaplonyi ferences kolostor házfőnökének szentbeszédével lesz az ünnepi szentmise.
Helyi vonatkozásban meg kell még említeni, hogy Szatmárnémetiben 2008-ban szobrot állítottak Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. Az átadás után, ez egyszer került még a város figyelmének a középpontjába, amikor idén, május 19-éről 20-ára virradóra levágták, és eltulajdonították a jobb karját. A hiányzó rész később megkerült, és július 18-án visszahelyezték, de azóta is többször felmerül a kérdés: hogyan történhetett meg? Talán nem fordítunk elég figyelmet Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére? Jó lenne, ha legalább az ünnepén elsétálnánk a Hildegárda templom előtt - az egykori ferences rendház udvara volt az, ahol most a szobor áll - és egy szál virágot, egy egyszerűt, egy kertünkben növőt, egy szépet helyeznénk a szobor talapszatáta, vagy az elé. Feltekintve rá olyan erényeket látunk, amelyekre egyre nagyobb szükség van: az egyszerűség, az önzetlenség, a segítőkészség, az önfeláldozás.
